A webfejlesztés az elmúlt harminc évben az egyik vezető informatikai iparággá nőtte ki magát. A weboldalak készítésén túl összetett alkalmazások fejlesztésének színterévé is vált. Nemcsak ezek mennyisége nőtt meg rohamosan az utóbbi időszakban, hanem a feléjük kitűzött elvárások is. Napjainkban már nem elég, hogy egy honlap, vagy applikáció működik, esztétikusnak, felhasználó barátnak és persze villámgyorsnak is kell lennie. Ez megnövelte a keresletet azok iránt a fejlesztők iránt is, akik erre a területre specializálódtak.
Na, de pontosan milyen fejlesztői szerepeket és módszertanokat különböztethetünk meg a webfejlesztés területén és milyen technológiák segíthetik a fejlesztők munkáját? Egy korábbi webináriumunkon Paróczi Zsombor, a DONE. CTO-ja és a BME-VIK oktatója segítségével ezt boncolgattuk részletesen.
Cikkünkben erről találhatsz most egy összefoglalást, ha pedig szívesen megnéznéd a teljes előadást, az alábbi videóra kattintva megteheted Youtube csatornánkon. Ha pedig ellátogatsz Spotify csatornánkra, még több előadás hanganyagából válogathatsz.
Alapvető fejlesztési módszertanok
Vendégünk csak hármat emelt ki az előforduló fejlesztési módszertanok közül. Ezek a projekttől, a fejlesztők tapasztalatától, a céges kultúrától, vagy az aktuális trendektől függően változóak lehetnek. Stukturáltságuk szerint a következő sorrendbe szedte őket.
Ad-hoc
“A hasracsapás módszere. Nincs leütött időpont, amikor egy megrendelővel kommunikálunk, nincsenek szállítási időpontok, amikor a szoftver, vagy jelen esetben weboldal bemutatásra, vagy átadásra kerül, hanem egész egyszerűen dolgozgatunk. Jó esetben a megrendelő boldog, jó esetben kap információt, de lássuk be, hogy ez nagyon kaotikus. “
Kezdő csapatokra, vagy úgynevezett “szerelem projektekre” jellemző, amiket a fejlesztők önszorgalomból készítenek. Nagy benne a rizikó, hiszen nem tudunk határidőket megadni a megrendelő számára, megfelelő kommunikáció nélkül pedig nem biztos, hogy az a végterméket adhatjuk majd át a megrendelőnek, amit elképzelt.
Vízesés
A vízesés módszer használatakor betartjuk a tervezés klasszikus folyamatát, csakhogy az elképzelés, a dizájn, a fejlesztés és az átadás között rendkívül hosszú és csendes időszak telik el. Ilyenkor a fejlesztő csapat és a megrendelő között általában nincs kommunikáció, ami a félreértések táptalaja lehet.
“Ez úgy működik, hogy amikor valaki csak egy ötlettel érkezik, akkor leülünk és megpróbálják megérteni, abból készül egy specifikáció. Miután elkészült a specifikáció, elgondolkodnak azon, hogy milyen különböző screenek legyenek, milyen oldalak lesznek. Ezt utána, ha dizájnra van szükség, valaki megdizájnolja, vagy még egy fázist beépítünk és átmegy egy UX folyamaton. Tehát van egy ilyen nagyon komoly tervezési fázis. Utána a fejlesztői csapat elvonul egy barlangba és nagyon sokáig ott vannak, aztán egyszer csak előjönnek a kész termékkel” – részletezte nekünk Zsombor.
Ez tehát már egy jóval összeszedettebb módszer, de ebben is rejlik kockázat. Mivel sok idő telik el a kezdeti ötletelés és a kész termék prezentálása között, ha idő közben félrecsúszik valami, a megrendelő nem biztos, hogy elégedett lesz a projekt végén.
Agilis
“Heti-kétheti-havi szinten találkozunk a megrendelővel, átadunk egy kerek, működőképes, de funkcióhiányos terméket. Megkérjük, hogy priorizálja a funkcióigényeit, majd elvonul a fejlesztő csapat, hogy ezeket megvalósítsa. A megrendelő folyamatosan kapcsolatban van a fejlesztő csapattal, ráhatása van a projektre.” – Napjainkban ez az egyik legnépszerűbb módszer, mivel csökkenti a félreértések esélyét a fejlesztő csapat és a megrendelő között, valamint jól ütemezhető.
Fejlesztői szerepek
Hobbista
Hobbistának nevezzük azon a belépési szinten lévő fejlesztőket, akiket egyfajta hobbi szintű érdeklődés visz a szakma felé. Többnyire vizuális fejlesztő eszközöket használnak és csak nagyon keveset, vagy egyáltalán nem kódolnak.
“Ez nem jelenti azt, hogy ez nem minősül webfejlesztésnek, ez nagyon fontos. Egy tök jó belépési pont. Megvan az érdeklődésed, kipróbálsz valamit, látod, hogy a munkádnak eredménye van. Sok esetben itt a frontend, tehát maga a kinézet az, amire a fókusz vetül” – magyarázta Zsombor.
Ha a hobbistánál magasabb szintre vágysz, érdemes elsajátítani pár fejlesztői alapismeretet is. A frontend és a webfejlesztés alapköveként a legtöbben például JavaScripttel kezdik, amire aztán olyan keretrendszerek elsajátításával építkeznek, mint a React, az Angular, vagy a Node.js. Ezeket a Webuni és a BME közös szervezésű képzésein te is könnyen elsajátíthatod. Ha kíváncsi vagy, mikor indul következő tanfolyamunk, kattints ide!
Fullstack fejlesztő
Ő az a fejlesztő, aki a backendhez, a frontendhez, az adatbázishoz, az ügyfélhez és mindenhez is ért. Ő már ténylegesen kódol. Általában egy kiválasztott toolset és workflow alapján dolgozik, amiben megvannak a teljes fejlesztési folyamathoz szükséges elemek, tehát minimum egy frontend és egy backend keretrendszer. Sok esetben szabadúszók, vagy szabadúszóból lettek egy nagyobb csapat tagjai.
Backend fejlesztő
“A backend fejlesztők általában az alkalmazáslogikára koncentrálnak. Ők azok, akik 14 monitoron csak kódot néznek. A logikai gondolkodás, az alkalmazáslogikának az összeállítása, a különböző rétegek, cachelések, adatbázisból adatkinyerések összecsoportosítása, ilyenekkel foglalkoznak. Általában egy technológiában mélyednek el, de abban nagyon.”
A legnépszerűbb backend technológiák napjainkban:
Ezekből többet elsajátíthatsz a BME és a Webuni közös szervezésű, mentorált képzésein is. A Javascript alapú Node.js-t épp Paróczi Zsombor tanítja. Ha kíváncsi vagy a következő képzés indulására és tematikájára, a fenti technológiák nevére kattintva elérheted őket a Webuni honlapján.
Frontend fejlesztő
“A frontend és a frontend fejlesztő az, aki a vitalitásért és a kinézetért felel. Sokszor olyan emberek mennek frontend fejlesztőnek, akiknek van szépérzéke, észrevesznek egy-egy pixel elcsúszásokat is és zavarja őket, ha két gombnak például nem ugyanakkora a magassága. Frontend fejlesztő esetében fontos, hogy a három alap technológiát mindenképpen ismerje, ezek a Javascript/Typescript, CSS, HTML. Ezekhez kapcsolódóan végtelen olyan tool áll a rendelkezésre, ami megkönnyíti ezeknek a használatát.
Népszerű JavaScript alapú keretrendszerek webfejlesztéshez:
Ezeket a Webuni mentorált képzésein is elsajátíthatod, ha már rendelkezel JavaScript alapismeretekkel. Ha pedig még nem, úgy 10 hetes JavaScript alapképzésünkön megszerezheted őket.
Sitebuilder
“Egyedül a HTML-el és a CSS-el foglalkozik, vagyis kap egy dizájnt, ez a bemenete a munkájának és lead egy HTML, CSS halmot, ez lesz a kimenete a munkájának. Kiemelten fontos a pontosság. Egy zseniális sitebuilder például egy olyan munkát ad le, hogy magát a dizájnt és a sitebuildet nem tudod egymástól megkülönböztetni.“
DBA/Database engineer
“Igencsak nagy projektekben előjön az az igény, hogy maga az adattárolás optimális legyen, az adatbázis rendben karban legyen tartva, soft delete-ek esetén ne lassuljon be a szolgáltatás. Különböző olyan logikai szinteket tud a DBA hozzáadni egy projekthez, amit nem is gondoltunk. Egy átlag backend fejlesztő általában már annak is örül, hogy a kódja, az adott három tesztadaton tökéletesen működik, viszont a DBA-nak az a feladata, hogy ezek a kódok skálázhatóak legyenek.”
Devops engineer
“Tíz évvel ezelőtt őket még rendszergazdáknak hívtuk. A Devops engineer a szakmának az a része, akik magával az infrastruktúrával, a szerverekkel, szolgáltatás szinten gondolkozva foglalkozik a termékkel. Az utóbbi pár évben a fejlesztési folyamatok támogatása is beépült a szakmába.”
Architect
Architectté általában sok éves fejlesztői tapasztalattal válhat valaki. Ez a feladatkör megkövetel ugyanis egy magas fokú hozzáértést és rálátást a projekt minden feladatára és részegységére. „A szakmájában eltöltött tíz-húsz-harminc év alatt az architect látott már mindenféle kódot, találkozott mindenféle projekttípussal és rendelkezik azzal a türelemmel és hozzáértéssel, hogy részletekbe menően megtervezzen egy komplex projektet.”
Projekt manager
“Ha rendezettebb struktúrában gondolkozunk, akkor van egy projektmenedzser is. Ő az aki az ügyfélkapcsolattartást elintézi, ő az, aki lefordítja fejlesztőről magyarra, vagy magyarról fejlesztőre a folyamatokat. Kisebb projektekben architect szerepet töltenek be, hiszen teljességében átlátják a projektet. “
Product owner
“Feladata, hogy megértse az ügyfelet, átélje vele a megéléseit a rendszerekkel kapcsolatban. Gyakorlatilag teljes hozzáállást, gondolkodásmódot eltanuljon. Az ügyféligényeket felmérje és adott esetben megszűrje. Ezáltal megkíméli a fejlesztői csapatot az úgynevezett furcsa ügyféligényektől. Priorizálja a funkciókat.”
Scrum master
“A csapaton belül a product ownertől érkező igényeket felosztja, vagy ügyel a felosztásra. Ő az, aki anyukájukként, vagy apukájukként a csapat lelkével is foglalkozik. Ezen kívül betartatja a daily standupokat, illetve a projekt menedzser ütemezési határidőit. “
Néhány tipp a tanuláshoz
A webinárium végén Zsombor összefoglalt néhány hasznos tippet is a tanuláshoz, ha te is szeretnél a webfejlesztés területén dolgozni.
- “Bizonyos szinteken, vagy bizonyos technológiákba a belépés nehéz. Legyünk türelmesek, főleg magunkkal!”
- “Ami még szerintem fontos és nem elhanyagolható, hogy attól függetlenül, hogy mennyire szeretsz csapatban dolgozni, érdemes kipróbálni. Más egy stack overflow halmon átpörögni, mint odahajolni valakihez és megkérdezni, hogy szia, láttál te már ilyet?”
- “A tanulást nem érdemes lekicsinyelni, vannak olyan dolgok, amik például egyetemi környezetben hangoznak csak el és akkor teljesen haszontalannak tűnnek. Egy részük meg is marad ezen a szinten, de vannak olyan dolgok, pl. oszlopkalkulus, sorkalkulus, amik igencsak hasznosak”
- “Lássuk a többi szerepet! Néha érdemes megkérdezni, amikor találkozunk ezekkel az emberekkel, hogy szia, te amúgy mit csinálsz napi szinten? Mert lehet, hogy egyszer arra visz majd a karrierünk.”
- “Nagyon sok céges környezetben ez nem kerül fókuszba, de mindenki kommunikál emberekkel. Nem lehet megúszni, így érdemes odafigyelni a soft skilljeinkre és azok fejlesztésére.„
