Az ASP.NET 2002-ben, alig egy évvel a C#.NET megjelenése után vált elérhetővé a fejlesztői közösség számára, mint egy nyílt forráskódú webes alkalmazáskeret. Az azóta eltelt időben azonban sokkal többé fejlődött, így már Windows-ra Linux-ra, Androidra és iOS-re is készíthetünk a segítségével applikációkat. Egy korábbi webináriumunkra így meghívtunk három fejlesztőt, akik több éves tapasztalattal rendelkeznek a témában és őket faggattuk az ASP.NET fejlődéséről, a szakmai kihívásokról, valamint az előrelépési lehetőségekről.
Segítségünkre volt ebben Bikki Gergely, szabadúszó szoftverfejlesztő, aki emellett vezető fejlesztőként is tevékenykedik egy hazai startupban, valamint a BME-VIK-AUT két ügyvivő szakértője és az AutSoft Zrt. vezető szoftverfejlesztői, Simon Gábor és Tóth Tibor.
Az alábbiakban a velük készült webinárium rövid kivonatát olvashatod. Ha további érdekes beszélgetéseket is hallanál a témában, látogass el Spotify csatornánkra!
Tétova kezdőlépések az ASP.NET fejlesztésben
Simon Gábor, az AutSoft Zrt. vezető szoftverfejlesztője 2004-ben ismerkedett meg a .NET technológiákkal, amelyek akkoriban még igencsak gyerekcipőben jártak. Már ekkor felkeltették azonban az érdeklődését, ami azóta is töretlenül kitart, habár ő maga egy teljes karrierutat bejárt már az elmúlt évek alatt.
“Igazából nem tudtam semmit arról, hogy mi az a .NET meg ilyesmi. Ugye a C#.NET 1.0 az 2001-ben jelent meg, én akkor kezdtem az egyetemet, de nem hallottam róla, hogy van ilyen az egyetem alatt. Aztán azt láttam, hogy ilyen új generációs webes dolgokat lehet vele fejleszteni és ez érdekesen hangzott” – Emlékezett vissza Gábor, aki 2006 óta oktatóként is részt vesz a BME-VIK-AUT életében. Ha jobban megismerjük a .NET technológiákat, nem is csoda, hogy ilyen hamar sikerült felcsigázniuk vendégünk kíváncsiságát. Mivel egy magas szintű fejlesztői nyelvet használnak, könnyen elsajátíthatóak, de maguk a keretrendszerek (.NET, ASP.NET) is arra lettek kialakítva, hogy minél szélesebb spektrumot le tudjanak fedni a problémákból, amikkel a programozók találkozhatnak. Ennek köszönhetően gyorsabbá és egyszerűbbé tehetik a fejlesztést.
Ezt Tóth Tibor, Az AutSoft Zrt. másik vezető fejlesztője is megerősítette. Ő maga 2012 óta vesz részt a cég .NET projektjeiben, valamint 2016 óta erősíti a BME oktatóinak csapatát is.
“Nekem nagyon megtetszett a produktivitása és úgy döntöttem, hogy fel is veszek egy ilyen tárgyat, ami érdekes módon a Windows phone fejlesztés volt, ami azóta megszűnt. Utána jön a lépés az ASP.NET-re, hiszen a mobil app mögött általában van a szerver oldalon is egy alkalmazás, ami kiszolgálja ezt.”
A Windows phone-ok kora ugyan leáldozott, az ASP.NET-nek azonban sikerült kiállnia az idő próbáját és továbbfejlődnie. A böngészőben és Microsoft rendszereken futó alkalmazásokon túl pedig kinyílt a kapu a Linux, Android, és iOS platformok, sőt, a manapság egyre nagyobb teret hódító machine learning kódok előtt is.
ASP.NET fejlesztőként céges, vagy vállalkozói környezetben?
Nem meglepő, hogy a fejlesztői munka jelentősen eltérhet attól függően, hogy céges környezetben, munkavállalóként, vagy szabadúszóként veszünk részt egy projektben. Mivel vendégeink között mindkét tábor képviselői megtalálhatóak voltak, megkértük őket, hogy osszák meg velünk tapasztalataikat.
“Ha össze szeretnénk hasonlítani egy munkavállalót egy freelancerrel, akkor jelentős különbségek vannak abban, hogy milyen teendőim vannak még a kódoláson kívül. Gondolok itt egyéb üzleti megbeszélésekre, tárgyalásokra, jogi ügyintézésekre, anyagi tárgyalásokra” – kezdte Bikki Gergely, aki 2015 óta vesz részt különféle szoftverfejlesztési projektekben szabadúszó fejlesztőként. – “A munkavállaló kollégák sokszor el vannak absztraktálva bizonyos dolgoktól, amiket a menedzsment végez, ő csak kódol. És ha szeret kódolni, akkor azt nagyon fogja szeretni és minden egyéb hatástól valószínűleg meg fogják védeni. Sokszor olyan dolgok mennek a háttérben, amikről a kollégák nem is tudnak. Én pont ezért választottam ezt a szabadúszó létet, mert ez a megszokottól eltérő.”
Cégenként eltérő lehet azonban, hogy mennyi felelősséget és kihívást kapnak a munkavállalóként dolgozó fejlesztők. Tóth Tibor és Simon Gábor például egyetértettek abban, hogy különösen vezető fejlesztőként a kódolás helyett inkább kerül előtérbe a kommunikáció. Ez pedig nem biztos, hogy mindenki számára megfelel.
“Ahogy az ember halad felfelé a ranglétrán, egyre kevesebb kódot ír és egyre többet olvas. Főleg másoknak a kódját, ez az úgynevezett code review. És egyre többet kell kommunikálni, csak nem a géppel, hanem az emberekkel. Ez azért fontos, mert szerintem a legtöbb ember, aki szeret és jól tud programozni, az nem biztos, hogy emberekkel is szeret kommunikálni” – osztotta meg velünk megfigyeléseit Simon Gábor. Itt érdemes megjegyezni, hogy vannak olyan pozíciók, ahol fontosabb lehet a jó kommunikációs készség, mint a profi kódolói tudás. Főleg, ha szót kell érteni az ügyféllel és a fejlesztő csapattal is, akár egy projektmenedzsernek, vagy egy architectnek.
Szakmai ranglétra: mire számíthatsz ASP.NET fejlesztőként?
A szakmai ranglétra a legtöbb IT területen hasonlóan néz ki, az egyes szinteken eltöltött idő azonban a cég kultúrájától, valamint a fejlesztő elhivatottságától is függhet.
Junior pozícióban általában 1-2 évet töltenek a fejlesztők, mire mediorrá válthatnak, amit 4-5 éves tapasztalat után követ a senior szint. Innen vezető fejlesztői, vagy akár architect feladatkörbe is léphetnek attól függően, hogy miben érzik komfortosan magukat, vagy mi iránt érdeklődnek.
Vendégeink hozzátették azt is, hogy a folyamat felgyorsítható, ha valaki gyorsabban fejlődik az átlagosnál. Erre jó megoldás lehet egy belső céges, vagy egyéb szakmai célú továbbképzés, amelyen elmélyíthetjük tudásunkat, vagy szélesebb körű ismeretekre tehetünk szert.
Ha például az ASP.NET fejlesztés érdekel, akár online is elsajátíthatod a BME és a Webuni közös szervezésű képzésén.
Erről további információt ide kattintva találhatsz!
